Blog Details

De, hogy ezekbe belemenjünk, nézzük meg először ,hogy

Mi az a Követelménymenedzsment?

A követelménykezelés egy olyan folyamat, amelynek célja, hogy azonosítsa, dokumentálja, nyomon kövesse, és kezelje a projekt követelményeit a teljes életciklus során. Ennek a folyamatnak a fő célja, hogy biztosítsa, hogy a végső termék vagy szolgáltatás megfeleljen az ügyfél igényeinek és elvárásainak. Hogy mindez még érthetőbb legyen,

Vegyünk erre egy gazdasági példát:

Képzeld el, hogy egy vállalat pénzügyi vezetőjeként dolgozol, és a vállalat egy új beruházási projektet tervez. Az első lépés az, hogy meghatározd a projekt költségvetését, vagyis azonosítod, hogy milyen erőforrásokra van szükség (pénzügyi, emberi, anyagi), és hogyan kell azokat felhasználni a célok eléréséhez. Ez a folyamat megfeleltethető a Követelménymenedzsment azon részének, ahol azonosítjuk a projekt követelményeit.  A követelményeknek számos fajtája van, melyeknél ugyanúgy párhuzamost vonhatunk a szoftverfejlesztés és a gazdasági tervezés között.

Ha az pénzügyi vezető igénye, hogy ez a költségvetés terv a jelenlegi 2 hónap helyett készüljön el 2 hét alatt és legyen pontosabb akkor:

• Az, hogy az Üzleti tervezés két hét alatt készüljön el és legyen pontosabb, az az Üzleti igény.
• Az, hog változtassunk s rövidítsük a folyamatot az a változás, amit el kell érnünk, ebben az esetben csökkenteni kell az egész folyamat megvalósítási idejét 75%-al.
• Amikor meghatározzuk, hogy az, hogy legyen pontosabb a költségterv, az azt jelenti, hogy az összesítések automatikusan történjenek az az Üzleti követelmény.
• Amikor azt is tudjuk, hogy melyik sorokban, hogyan történjen az összesítés, és az az informatikai háttérben hogyan valósuljon meg, az a funkcionális követelmény.
• Ha még azt is megkapjuk, hogy a cégcsoporton belüli konszolidációnak az egyes cégek adatbevitelit követően 1 órán belül elő kell állnia és a rendszernek 99%-ban elérhetőnek kell Lennie (vagyis kevesebb, 15 percünk van napi szinten az interfészek futtatása miatti esetleges szolgáltatáskiesésre.) Ez a nem funkcionális követelmény, mely nem egy adott funkciót érint, hanem a rendszer egészét.

Tehát a projekt költségvetési tervének koncepcióját meghatároztuk most az, azt dokumentálni kell, hogy minden érintett fél tisztában legyen a pénzügyi keretekkel és a célokkal. Ezt a dokumentálási folyamatot hasonlíthatjuk a Követelménymenedzsment második lépéséhez, ahol a követelményeket részletesen leírjuk és rögzítjük.

A pénzügyi év során folyamatosan figyelemmel kell kísérned a költségvetés betartását, vagyis nyomon kell követned a pénzáramlásokat, hogy biztosan a tervezett keretek között maradj. Ez a nyomon követés a Követelménymenedzsmentben a követelmények monitorozásával egyenértékű, ahol azt vizsgáljuk, hogy a projekt halad-e a megállapított követelmények szerint.

Végül, ha a projekt során valamilyen változás történik (például többletköltségek merülnek fel vagy új igények jelennek meg), akkor ezeket a változásokat kezelni kell. Ugyanez igaz a Követelménymenedzsmentre is: ha a projekt követelményei megváltoznak, azokat is megfelelően kezelni kell, hogy a végső termék vagy szolgáltatás továbbra is megfeleljen az ügyfél igényeinek és elvárásainak.

Tehát a Követelménymenedzsment folyamata nagyon hasonlít a pénzügyi tervezéshez és költségvetés-kezeléshez: azonosítjuk, dokumentáljuk, nyomon követjük, és kezeljük azokat az elemeket, amelyek biztosítják a sikeres eredményt – legyen az egy projekt megvalósítása vagy egy beruházás sikeres végrehajtása.

Foglaljuk össze a fentiek alapján, hogy

Milyen szakaszokra osztható a követelmény menedzsment folyamata:

1. Követelmények Azonosítása: Ez a szakasz az érintett felek igényeinek és elvárásainak összegyűjtését jelenti. Különböző módszereket alkalmaznak, mint például interjúk, workshopok, és kérdőívek.
2. Követelmények Dokumentálása: A gyűjtött követelményeket részletesen dokumentálják, hogy egyértelmű és érthető legyen minden résztvevő számára.
3. Követelmények Elemzése és Prioritása: A követelményeket elemzik, priorizálják, és a fontossági sorrend alapján kezelik. Ez segíti az erőforrások hatékony elosztását.
4. Követelmények Validálása: A követelmények ellenőrzése annak biztosítására, hogy pontosan tükrözzék az ügyfél igényeit.
5. Követelmények Változáskezelése: A követelmények idővel változhatnak, és ezeknek a változásoknak a kezelése kritikus a projekt sikeréhez.
6. Követelmények Nyomon Követése: A követelmények teljesítésének ellenőrzése a projekt során, biztosítva, hogy minden követelmény teljesüljön.

A követelmények kezelését lapvetően vagy business analyst (üzleti elemző) vagy requirement engineer (követelménymérnök) végzi. Bárhogy is nevezzük a feladataik a követelménykezeléssel nagy részben megegyeznek.

A követelménykezelése egységei:

1. Üzleti Igények Azonosítása: A business analyst elsődleges feladata az üzleti igények és célok azonosítása, valamint a folyamatok és rendszerek elemzése.
2. Megoldási Javaslatok Készítése: Az elemzők olyan javaslatokat készítenek, amelyek segítenek az üzleti célok elérésében. Ez magában foglalhatja új rendszerek bevezetését, a meglévő folyamatok átalakítását vagy javítását.
3. Követelmények Dokumentálása: A business analyst részletesen dokumentálja az üzleti követelményeket és specifikációkat, amelyeket a fejlesztőcsapatoknak továbbítanak.
4. Érdekelt Felek Kezelése: Az üzleti elemzők folyamatosan kommunikálnak az érdekelt felekkel, biztosítva, hogy a projekt minden résztvevője megértse a célokat és elvárásokat.
5. Rendszertesztelés és Validálás: Az elemzők részt vesznek a rendszer tesztelésében és validálásában, biztosítva, hogy az megfeleljen az üzleti igényeknek.

 
Következő alkalommal megmutatom, hogy ezek a feladatok milyen eszközökkel láthatóak el.

Most nézzük meg azokat az apró eltéréseket, amiket a feladataikban láthatunk:

A Követelménymenedzsment és az Üzleti elemzés Különbségei a nagykönyvi megfogalmazás szerint:

1. Fókusz

• Követelménymenedzser: Főként a követelmények kezelésére és nyomon követésére összpontosít a teljes projekt életciklusa során. Célja, hogy biztosítsa a követelmények pontos teljesítését.
• Business Analyst: Az üzleti célokra és folyamatokra összpontosít, azonosítja az üzleti igényeket, és javaslatokat tesz a megoldásokra.

2. Szerepkör és Feladatkör

• Követelménymenedzser:: Munkája magában foglalja a követelmények gyűjtését, dokumentálását, elemzését, validálását, változáskezelését és nyomon követését.
• Business Analyst: A business analyst feladata az üzleti igények azonosítása, elemzése, dokumentálása, valamint az érdekelt felek kezelése és a megoldások kidolgozása.

3. Kapcsolat az Érdekelt Felekkel

• Követelménymenedzser: Elsősorban a projektcsapaton belüli érdekelt felekkel dolgozik együtt a követelmények kezelése érdekében.
• Business Analyst: Az üzleti érdekelt felekkel tart kapcsolatot, hogy megértse és dokumentálja az üzleti célokat és követelményeket.