Gyerekkoromban a kedvenc mesém Ibn Szináról szólt, akinek az volt az életében a legfontosabb, hogy mindent megtanuljon a világon. Számomra ez teljesen érthető volt: én is ilyen mohósággal olvastam mindenről és tanultam meg mindent ami csak kicsit is érintette a munkámat.
Azonban akár mechatronikát, szakfordítást, CNC programozást, projektmenedzsmentet, számvitelt tanultam, volt néhány közös jellemzője mindegyiknek: Az egészt működtető logikát kerestem, és azt szerettem volna, ha azon a területen mindenhez értek. Sajnos ez utóbbi az esetek egy részben nem valósult meg és ennek én magma voltam azo ka: nem voltam képes csak egy dolognak szentelni magam: Láttam, hogy a dolgok nem állnak meg önmagukban. Hiába tudom a forgácsolást jól, ahhoz kell tudnom kell az anyagismeretet a programozást is. Ha már tudtam az egyik vezérlő működését, meg akartam tanulni a másikat is, mert az érdekelt, hogy az miben más: vajon jobb vagy rosszabb?
Ha hízelegni akarnék magamnak azt mondanám, hogy a vertikális fejlődés helyett a horizontálist választottam. Az igazság azonban az, hogy a mindent tudni akarásom miatt nem mélyedtem el egyetlen témában sem eléggé ahhoz, hogy arról tényleg mindent tudjak.
Így értem el ahhoz az állapothoz, hogy sok mindenhez értek, de semmiben sem vagyok a téma legjobbja. Hogy miért is mondtam el ezt a monológot és mi köze van ennek a business analyst szakmához?
Dolgoztam gyártástechnológusként, szakfordítóként, műszaki rajzolóként, épület üzemeltetési vezetőként, szerződéskezelőként, financial analystként, trading specialistként, kontrollerként, reporting analystként, data analystként, projekt menedzserként. Míg végül elérkeztem oda, ahová tartottam: business analyst lettem. Ami mindezek összessége.
Hogyan lehet ez?
Ha egy ERP szoftverbevezetési projekten dolgozom BA-ként, akkor az feltárási/ elemzési részben úgy kell gondolkodnom, mint egy gazdasági szakember, így érhetem el azt, hogy a szoftver tényleg a megrendelői igényeket szolgálja ki. A termelésiirányítási rendszer fejlesztéséhez szükséges információkat gyorsabban és pontosabban tudom kinyerni, ha előveszem a mérnöki énemet. Vagyis az a sok- sok egyéb szaktudás beépült a business anlyst képességeim közé mint „domain tudás”
Mi kellett ehhez?
A munkám során mindig is érdekelt a problémamegoldás és a folyamatok optimalizálása. Az, hogy üzleti elemző lettem, nem csupán egy szakmai döntés volt, hanem egy természetes választás: nem lehettem más, hiszen ebben a munkában nem kell azt éreznem hogy az a sok év tanulás, tapasztalás elvesztegetett idő volt.
Tekintsünk a színfalak mögé.
Be kell valljam, azért ez nem volt tudatos döntés, nem akartam business analyst lenni. Annál is inkább, mert fogalmam sem volt, hogy mi az.
Inkább nevezném az egészet egy sodródásnak, amit segített a nyughatatlanságom és a félelem attól, hogy valamihez nem értek: gazdasági munka során előbb problémákat vetettem fel (sokat) az üzleti folyamattal és a támogató alkalmazással kapcsolatban, majd aztán azok javítását teszteltem az üzleti oldalon, majd projekt csapattal dolgoztam egy nagyobb változáson a mindennapi munkám mellett. Rájöttem, hogy élvezem az ügyfelek igényeinek feltárását, és hogy ezek az igények hogyan illeszthetők a szervezeti célokhoz. És ekkor még mindig nem tudtam, hogy az üzleti elemzői szerepkör lehetne az, ahol igazán kiteljesedhetnék. Még nem akartam én lenni a híd a technológiai és az üzleti világ között. (Azt sem tudtam, hogy kell híd)
De ott motoszkált a fejemben, hogy ezeken a projekteken hogyan működhetnénk jobban. Jött a net bújása éjszakánként, meg könyvek vétele és olvasása, ugyancsak éjszakánként. Akkor már tudtam, hogy amit csinálok a business analyst, hogy vannak eszközök, amikkel jobb lehetek. Mivel eredetileg mérnök vagyok ezért az egész problémakör megoldását az eszközök megtanulásban láttam. Tanultam és tanultam. De még mindig nem lett teljes az egész.
Akkor megváltásnak éreztem, hogy a Masterfield elindította a Business Analyst Academy-t. Rendet rakott a fejemben.
És elkezdhettem elmozdulni attól, hogy ez a szakma eszközhasználat, afelé, hogy ez a szakma az alapok megtanulása után sok- sok soft skillt is kíván és hozzáállást. Közben eltelt 10 év és most már úgy látom, hogy a soft skill és az eszközök mögött néha elrejtőzik a legfontosabb: a józan paraszti ész. Néha a sok tanulás miatt már nehéz azon a bizonyos dobozon kívül gondolkodni.
Nekem ennyi idő kellett ehhez. Másoknak lehet, hogy elég ennél rövidebb is.
A Jövő
Az üzleti elemzés folyamatosan fejlődő terület, amely mindig új kihívásokkal és lehetőségekkel kecsegtet. Izgalmasnak találom, hogy a digitális transzformáció, a big data és az AI térhódításának korában az üzleti elemzők szerepe kulcsfontosságúvá válik. És nem, nem váltja ki az AI. Az AI csak levesz a vállunkról néhány olyan feladatot, amihez nem kell sokat gondolkodni. (De erről részletesebben egy másik cikkben)
Amit nem szabad elfelejteni: a business analyst munka a változó világgal együtt változik, hiszen a szervezet számára készülő alkalmazás a külső változó világhoz alkalmazkodik. És a hozzá szükséges tudás sem állandó: folyamatosan gyarapodik, tehát nem állhatunk meg a tanulással.